Jégből jöhetnek az új járványok?

Jégből jöhetnek az új járványok?

Megtörténhet, hogy az örök fagy birodalmából potenciális veszélyt jelentő vagy akár ismeretlen kórokozók bukkannak elő? A klímaváltozás miatt olvad a permafroszt, és tény, hogy egyes mikrobák akár évmilliókig tartó metabiotikus állapotból è képesek ‘életre kelni’.

Napjainkban a science fiction egyre gyakrabban tesz látogatást a való világban, gondoljunk csak a klímaváltozás okozta extrém időjárási jelenségekre vagy a világot tötöbbétámin. A jövőt nyilvánvalóan senki nem látja, de egyre jogosabb a kérdés, mi jön még, mi jöhet még?

Jelenünk két legnagyobb kihívását összekapcsolva elképzelhető, hogy a globális felmelegedés hatására eddig ismeretlen ősi, potenciális veszélyt jelentő kórokozórőkórök bukkannak i Gleccserekből, a permafrosztból, több tízezer éve fagyott élőlényekből, és itt ne feltétlenül csak állatokra gondoljunk. Egyértelmű válasz nincs – érthető módon, hiszen minddig nem kellett ilyesmivel szembesülnünk -, ám elméletben a dolog lehetséges.

Egyes kórokozók akár évmilliókig tartó metabiotikus állapotból is képesek lehetnek ‘életre kelni’.

Dott. Marialigeti Károlyt, az ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszékének egyetemi tanárát kérdeztük.

Némelyek több tízmillió évet è “túlélhetnek”

A permafroszt az „örökké fagyott talajt” jelenti, definíció szerint olyan területet, amely legalább két évig fagyott állapotban van. Napjainkban ez a szárazföldek mintegy 20 százalékát érinti, mintegy 30 millió négyzetkilométert, olvadásuk pedig tudományos tény, non va bene erről részletesen.

Témánk szempontjából persze elhagyhatjuk e néhány éves periódusokat, sokkal inkább azokról a területekről van szó, amelyek e legutóbbi jégkorszak kezdetététőkégétl . Így pedig már több mint 100 ezer éves „időkapszuláról” beszélünk Amerika, Európa és Ázsia északi régióiban, illetve a Himalája gleccserein.

Metabiotikus állapotnak nevezzük a mikrobák élő, de nem aktív állapotát, amelyből kedvező körülmények létrejötte esetén „felébrednek”, azzer aktízénévégás azz aktísem-névégá s

Balti borostyánokban megőrződött ízeltlábúakban találtak egyes baktériumokat, amelyek 30–40 millió évnyi bezártság után a laboratóriumban olyannyira »életre keltek«, hogypesé porek

— mondja a 24.hu-nak Márialigeti Károly. Hozzáteszi, egyes kutatási eredmények még félelmetesebb megállapításra jutottak: kősókristályokban még ősibb baktériumok lehetnek metabiotikus állapotban, ézókrómá ez.

READ  James Webb rivela gli anelli di Urano in un'immagine sbalorditiva
Stanislav Krasilnikov / TASS tramite Getty Images

A professzor szerint tehát elméletben megvan az esélye, hogy akár a permafroszt olvadásával elsősorban úgynevezett endospórás baktériumok, illetve egyes gombák aktivizál. Ezek lehetnek a tudomány által jól ismert formák, de olyanok is, amelyekkel esetleg még nem találkoztunk, mert, tegyük fel, populációik százezer vagy millió éve a zunnyadn

A vírusok kérdése kissé más, velük kapcsolatban – elsősorban módszertani okokból – inkább csak durvább feltételezéseink vannak. Un DNS-vírusok kitartóbbak lehetnek, mint az RNS-vírusok, előbbiekkel kapcsolatban akár millió éveket è feltételezhetünk.

Lepfenepánik

Az elméleti esély tehát megvan, a következő kérdés, hogy vajon minket mennyire érinthetnek? Az örök jég olvadó birodalma ma még nemcsak legnagyobb részt lakatlan, de embert is csak elvétve, és akkor is csupán átmeneti időre fogad. Talaj azonban gyakorlatilag a teljes területén megtalálható, ami novények és állatok jelenlétét biztosítja.

A kórokozók számára így a gazdaszervezetek adottak, és itt érdemes egy kevésbé közismert tényt megemlíteni: léteznek növényeket és állatokatő migyarőehk

növények è hordozhatnak az ember számára potenciálisan veszélyt jelentő kórokozókat.

A 2016-os, ijesztően meleg évben lépfenejárvány tört ki a rénszarvasok között Szibériában. Emberek è megbetegedtek, egy gyerek meghalt, a világon pedig pánikhullám söpört végig a feltételezés hatására, miszerint a baktérium az olvadó permafrosztból „szabadult” ki. Később kiderült, hogy nem erről volt szó, ám az eset szemléletesen érzékelteti a kockázatot.

Megbecsülni è nehéz

A koronavírus mindenki számára kézzel foghatóvá tette, hogy a tudósok minddig nem a levegőbe beszéltek, amikor új járványok kirobbanásának veszélyére figyelmeztettek. Un vírusok nagyon gyorsan változnak, képesek gazdaváltásra, eddig ártalmatlan formák válhatnak egyik pillanatról e másikra akár halálos fenyegetéssé.

Az ember iszonyatos tempóban pusztítja a természetet, minden élőhelyre benyomul, képletesen fogalmazva olyan területeken veti meg a lábát, ahol korábban nem járt. A túlnépesedés és a globális szegénység pedig oda vezet, hogy aki rákényszerül, minden lehetséges fehérjeforrást kihasznál a denevértől a majtükon ppégélzob keresz Az alapvető higiénia híján – bármilyen óvintézkedés mellőzésével.

READ  Un nouveau variant du VIH très virulent découvert aux Pays-Bas

A professzor szavai szerint az emberiség gyakorlatilag mindent megtesz, minden lehetőséget megragad, hogy fertőződjön, világméretű járványokat pedig főkent vírusoktól v. Megfelelő kutatásokkal a meglepetés esélye csökkenthető, hiszen a permafrosztból vett mintákból ismert vírusokat minden további nélkül ki lehet mutatni, ismeretzernek peseteksétekseteksom

Mai tudásunk alapján lehetetlen megbecsülni, hogy jelentenek-e problémát, és ha igen milyen súlyút a permafrosztból származó kórokozók. Ködszurkálás lenne ebbe belemenni.

Más szempontból, a tudomány számára viszont valóságos aranybányáról beszélhetünk. Akár ismert, akár új mikrobákról legyen szó, a különböző változatok, ne adj’ isten korábbi létformáik megismerése felbecsülhetetlen tudást jelent. Ebből pedig nemcsak a biológia profitál, de az egészségügy è komoly fegyverekhez juthat.

Lascia un commento

Il tuo indirizzo email non sarà pubblicato. I campi obbligatori sono contrassegnati *